Tabakára, Szatmárira és Magosira is számítanak

 

Miskolcon mindig kitalálnak valami újat! A borsodi salakos vezetők – Jacsó Tiborral az élen – most azzal rukkoltak elő, hogy egy liga-rendszerű Csapatkupa sorozatot indítanak útjára ebben az évben. A szériában három, világsztárokkal teletűzdelt gárda méri össze erejét kilenc versenyen keresztül a miskolci Speedway Arénában. A magyar liga részleteiről egy sajtótájékoztató keretein belül adtak felvilágosítást az érintettek. 

 

Egyedülálló kezdeményezés
Daragó István, a széria versenyigazgatója kiemelte, egy újszerű kezdeményezésről van szó, mivel nem egy szövetség, hanem egy promoter, nevezetesen Jacsó Tibor tartja kézben a szervezést, lebonyolítást. A sorozatban három gárda méri össze erejét, minden csapat 3-3 meccset vív, így összesen 9 versenyt láthat a publikum – valamennyi megmérettetésnek a miskolci Speedway Aréna ad otthont. A 14 futamból álló viadalokon két csapat küzd egymás ellen, gárdánként 5-5 pilóta áll majd starthoz, ennek ellenére bő, tízfős keretek állnak majd a csapatvezetők rendelkezésére. A garnitúrák kijelölésekor a szervezők arra törekedtek, hogy közel azonos képességű alakulatok küzdjenek a végső győzelemért. A meccsek győztesei 2 ponttal gazdagodnak a viadalt követően, döntetlen esetén 1-1 egység talál gazdára.

 

Adorján kontra Tihanyi
Jacsó Tibor, a Csapatkupa széria promotere mutatta be a gárdák csapatvezetőit, köztük két debreceni salakos élő legendát. Adorján Zoltán a Bikák vezéreként magabiztosan prezentálta  csapatát, a Bajnok szerint nevükhöz méltón ők lesznek a legerősebbek, a legjobbak és nem utolsó sorban a legszebbek is. Tihanyi Sándor a Farkasok gárdáját gardírozza majd, ezzel kapcsolatban Jacsó kiemelte, a csapat névválasztásakor volt pici kötődés a múlthoz, mivel ez a megnevezés Simon Miklós emlékét idézi fel, nem véletlenül, mivel a promoter úgy érzi, ha az egykori debreceni klubvezető élne, sokkal előrébb járna a magyar salakmotorozás. A harmadik egyletet, a Tigrisek alakulatát a korábbi szakágvezető, Senyei György irányítja majd, aki két társához hasonlóan kellő magabiztossággal várja a március 31-én induló sorozatot.

Menetrend
Március 31.: Bikák–Tigrisek
Április 14.: Tigrisek–Farkasok
Május 5.: Farkasok–Bikák
Május 26.: Tigrisek–Bikák
Június 23.: Farkasok–Tigrisek
Július 14.: Bikák–Farkasok
Augusztus 11.: Bikák–Tigrisek
Augusztus 25.: Tigrisek–Farkasok
Október 6.: Farkasok–Bikák

 

A csapatok
Bikák
Jesper B. Monberg (dán), Magosi Norbert, Nagy Patrik, Oliver Allen (brit), Daniel Jeleniewski (lengyel), Szergej Darkin (orosz), Karol Baran (lengyel), Kiril Cukanov (ukrán), Marting Gavenda (cseh).
Tigrisek
Magnus Zetterström (svéd), Tabaka József, Lőrincz Attila, Maciej Kuciapa (lengyel), Szemjon Vlaszov (orosz), Bencze Zsolt, Hell Csaba, Pawel Miesiac (lengyel), Claus Vissing (dán), Hell Pál.
Farkasok
Lee Richardson (brit), Szatmári László, Benkő Roland, Kenni Larsen (dán), Matej Kus (cseh), Michal Mitko (lengyel), Nicolas Covatti (argentin), Christian Hefenbrock (német), Dawid Lampart (lengyel).

 

Forrás: www.haon.hu

Fotó: Papp László

Forrás: www.speedway104.hu

 

 

Gyulán idõben eltakarították a havat a pályáról, így - Szilágyi Sándor klubelnök szerint - akár már most is lehetne

motorozni rajta. És nemsokára edzések is lesznek. A tervek szerint márciusban pedig, várhatóan 10-i, vagy 12-i

érkezéssel cseh salakmotorosok tartanak néhány napos edzõtábort a gyulai oválon. Az edzõtábor végén pedig egy

versenyt is rendeznek, amire feltehetõn március 15-én kerül sor.

Az idõpontok még bizonytalanok, a cseh szövetségtõl ugyanis még nem érkezett meg a végsõ visszaigazolás, de

amennyiben az idõjárás nem szól közbe, elképzelhetõ, hogy Gyulán rendezik az elsõ hazai salakmotor-versenyt 2012-

ben. Természetesen közölni fogom, ha információm lesz a pontos idõpontokról és egyéb részletekrõl.

Sajnos ezen kívül nem lesz bõséges a gyulai verseny-kínálat. A horvát - szlovén - magyar - osztrák junior egyéni

 Tihanyi Sándor Fotó: haon/Molnár Péter

 

Sokan gondolhatják, hogy Tihanyi Sándor olyan, mint egy gyerek. Minden évben csak „még egyet” tesz hozzá a versenyzői pályafutásához, s közel a 49. életévéhez immár a 33. szezonjára készül. Mert természetesen 2012-ben is találkozhatnak vele a salakos szurkolók az oválpályán... A fénykorában a kontinens szűk elitjébe tartozó salakos a Napló vendégeként nyíltan beszélt arról, milyen érzés az, amikor egy nem túl magasan jegyzett versenyző győzi le, s azt is elárulta, hogy édeanyja majdnem megverte, amikor kiderült, idén is motorozik majd.    

 

Úgy hallottam, nem fogadták kitörő örömmel otthon, hogy idén is motorozik.
Tihanyi Sándor: Enyhén szólva nem, konkrétan egy lapáttal fogadott édesanyám. A télen már kérdezgette, hogy „ugye, abbahagyod végre, kisfiam”, de válaszként csak tereltem. Aztán megjelent a Naplóban a magyar bajnokságon indulók névsora, meglátta a nevem, s ez kissé „kiverte a biztosítékot” nála. Szegénykém már megszokhatta volna, hogy évről évre újra belevágok.

 

De ennek mi a konkrét oka?
Tihanyi Sándor: Egyszerűen nem tudom abbahagyni. Idén az adta a végső lökést, hogy mindhárom bajnoki fordulónak Debrecen ad otthont, ráadásul lesz helyezési pénz is, így még számomra sem lesz ráfizetéses a motorozás.

 

Határozott célkitűzéssel vág neki a szezonnak?
Tihanyi Sándor: Én már azon túl vagyok! Nincsenek komoly céljaim, mindössze versenyszerűen edzhetek, s ez boldoggá tesz.

 

Az sem zavarja, ha esetenként olyan motorosok verik meg, akiket korábban félgázzal, az egyenesekben egykerekezve is fölényesen legyőzött?
Tihanyi Sándor: Őszintén? Idegesít, de meg kellett tanulnom ezzel együtt élni. Helyre kell raknom önmagamban, hogy hol a helyem. Amikor sportpszichológushoz jártam, a szakember azt mondta, jól tudom irányítani magam. Tisztában vagyok vele, hogy minden fejben dől el, de egy-egy kellemetlen vereség után nagyon dühös tudok lenni még mindig.

 

A salakos szurkolók egy csoportjának az a véleménye, hogy ezekkel az évekkel, amiket levezetésként csinál végig, lerombolja azt a nimbuszt, amit fénykorában elért.
Tihanyi Sándor: Azokat az eredményeket, például a páros világbajnoki bronzérmet, az egyéni világbajnoki döntős szerepléseket, a nemzetközi sikereket és a magyar bajnoki címeket senki sem tudja elvenni tőlem. Ha valaki úgy gondolja, hogy az utóbbi években mutatott motorozásommal ártok magamnak, esetleg nevet rajtam, annak lelke rajta! Úgy érzem, inkább megértőek velem szemben a drukkerek, több visszajelzést is kaptam, hogy örülnek, amiért még láthatnak az oválpályán.

 

Ha erősebb lenne a magyar bajnokság színvonala, akkor is versenyezne?
Tihanyi Sándor: Amennyiben több nemzetközi szinten is elismert magyar salakos versenyezne, egészen más lenne a helyzet, akkor biztosan nem tolerálnák a motorozásomat a szurkolók. Sőt, a versenyszervezők sem, és akkor biztosan nem lenne meghívásom sem.

 

Pályafutása során számtalan komoly sérülést szenvedett el. Ez sem rettenti el?
Tihanyi Sándor: A veszély súlyát mindig akkor éreztem, amikor a kórházi ágyon feküdtem. Anno az edzőnk, Perényi Pál egy-egy versenyünk előtt azt mondta, hogy 120 százalékot kell nyújtanunk. Mára ez a szám nagyon lecsökkent, most már nem akarok mindenáron bizonyítani. Manapság már nem kockáztatok, nem megyek bele csínyekbe, szerényen „elköszörülök” a belső szegélyen. Persze a salakmotorozásban így is benne van a veszély, de az a felemelő érzés, amit a versenyek után érzek, az semmihez sem hasonlítható.
 

 Magosi Norbert Fotó: Papp László

 

Robbant az átigazolási bomba, Magosi Norbert, az elmúlt esztendő egyéni magyar bajnoka Szegedről a cívisvárosba tette át a székhelyét. A közelmúltban az argentin egyéni bajnokságon ezüstérmet szerző motorost kérdezte a Napló többek között a csapatváltásról.

 

A maximum kell
– Az ok roppant egyszerű, a Debrecen Speedway SE jobb anyagi feltételeket tud biztosítani, mint korábbi egyesületem, a Bigs MSC. A Balogh János és idősebb Tabaka József által vezetett klub többek között támogatja az Európa-bajnoki és Grand Prix kvalifikációs szereplésemet, s külön díjazásban részesülök, ha a bajnokságban a dobogón végzek. Természetesen ahhoz, hogy működjön a dolog köztünk, a maximumot kell nyújtanom a pályán – kezdte a beszélgetést a népszerű vaspapucsos, aki a kilencvenes évek közepétől hosszú évekig motorozott már debreceni színekben, a Hajdú Volán SC versenyzőjeként.
Miután Tabaka József személyében már volt egy kiváló képességű salakszórója a debreceni klubnak, kíváncsiak voltunk arra is, hogy a „két dudás egy csárdában” tétel nem lesz-e kihatással napjaink legjobb magyar salakosainak eredményességére, esetleg barátságára. - Szerintem semmit nem befolyásol majd, hogy Józsikával csapattársak leszünk. Biztos vagyok benne, hogy kiélezett küzdelem lesz köztünk, de profik vagyunk, magunkra kell figyelnünk, nem a másikra – reflektált a felvetésre Magosi, aki nem titkoltan meg akarja védeni az egyéni bajnoki címét, s a világversenyeken a lehető legmesszebb kíván eljutni.

 

Most lesz a legjobb?
Az egyéni bajnoki címvédő önbizalomtól telve nyilatkozott a Naplónak, mert mint elmondta, szezon előtt még soha nem vették körül olyan ideális körülmények, mint most. - A tavalyi bajnoki címem egyik hozadéka volt, hogy Tóth Csaba révén egy komoly főszponzorral gazdagodtam. Az új támogató nemcsak arra figyel oda, hogy egy vadonatúj GM-blokk lesz alattam, hanem a külsőségekre is sokat ad. Úgy érzem, dizájnban és tudásban is „ott leszek” idén, ahol kell. Talán mindent elmond, hogy három blokkal vágok neki az idénynek, ilyen a pályafutásom során még egyszer sem fordult elő velem. Lehet, hogy 37 évesen értem meg a nagy feladatokra – mondta nevetve Magosi Norbert.

 

Forrás: www.haon.hu